A település viszonylag új keletű a tanyai központokból beköltöző és itt építkező volt cselédek és leszár mazottjai keze nyomán. A Cegléd - Jászkarajenő, illetve a Szolnok - Nagykőrös közötti útvonal mellett épült kezdetben legtöbb lakóépület.

Az önálló tanácsú községgé válást megelőző években, 1948 és 49-es években községháza épült, megteremtve az önállóság alapvető tárgyi feltételét.
Ezzel az önállósággal élt a település egészen 1975-ig, a Jászkarajenő községgel kierőszakolt közös tanácsú község létrehozásának idejéig, mely egészen 1990-ig, az önkormányzatok megalakulásáig tartott. Kőröstetétlen, mint - nem székhely - társközség ez idő alatt megtorpant a fejlődésben. A korábban megszűnt önálló gazdasági egység /Tsz. / után kivonult az igazgatás is, amely elindította az elvándorlást és az intézményrendszer leromlását. Az 1950-es évek közepén épült kultúrház ezekben az években annyira tönkrement, hogy ma már életveszélyes.Sajnos ezt a folyamatot az 1990-es ismé- telt önállóvá válás sem tudta megfordítani, a 15 év olyan kiesést okozott. A felújítása 2002. szeptem-berében fejeződött be, jelenleg részlegesen üzemel.

Napjainkban a lakosság lélekszáma 900 fő körül mozog.
Pedig az önkormányzatisággal megnyílt új lehetőségeket igyekszik a település maximálisan kihasználni és ennek nyomán a korábbi vízvezeték- és villanyhálózat mellé kiépült minden lakáshoz a a gáz, a telefon, szennyvízcsatorna -rendszer a tisztítóművel együtt, mely minden lakáshoz biztosítja a rákötési lehetőséget.
A község úthálózatának 80 %-a portalanított burkolattal van ellátva és napjainkban is egyik legfontosabb feladatának tartja a képviselőtestület a földutak kiépítését.